CocaCola city

Az elmúlt hetet Atlantában töltöttem és miközben keményen (és eredményesen) dolgoztam, azért egy kis városnézésre is jutott idő. Ez különösen azért volt kellemes tevékenység, mert Péterrel együtt jártuk a várost, aki, tőlem teljesen függetlenül, az elmúlt két hetet szintén Atlantában töltötte, a matematika rejtelmeit kutatva. Atlanta csodálatos hely, ahol az égvilágon semmi nincs és mégis rengeteg a nézni való. Kicsivel Florida fölött van, ami annyit jelentett, hogy a hét végén 3o fok körüli hőmérsékletnek örülhettünk, szerdán pedig trópusi zivatart és 15 fokos lehülést hozott a hurrikán széle. A város leginkább a cégeiről nevezetes, itt van a CNN központja és a CocaCola is innen terjedt szét a világban.
A csodanedű méltó bemutatására külön épületet emeltek, ahol megtekintettük a cég történetét, megkóstolhattuk mind a 164 féle jelenleg forgalmazott CocaCola terméket és végignéztük az elmúlt ötven év legjobban sikerült CocaCola reklámjait. Az épületben volt egy képzőművészeti kiállítás, ahol komoly művészek három méteres CocaCola üvegeket dekoráltak ki mindenféle módon és egy gyártósort is felépítettek a nagyérdemű közönség kedvéért. Volt még CocaCola maci, aki a gyerekekkel kezett fogott, lehetett fényképezkedni és temérdek CocaCola feliratú dolgot vásárolni. Szóval nagyon amerikai a hely, de jól szórakoztunk. A CocaCola múzeummal szemben a tér túloldalán volt az Aquarium, hát oda is bementünk. Jól tettük. Mint utóbb kiderült jelenleg az atlantai az USA legnagyobb akváriuma. Volt külön cápa-cet-rája és egyéb nagy halak akváriuma, amely alatt üvegfolyosó húzódott, így a halakat alulról is megtekinthettük. Volt akvárium, amelynek a partja és a mélye egyaránt látható volt, ilyenben játszottak a tengeri vidrák, és úszkált az albino aligátor. A művízesésen halak ugráltak felfelé, az egyik alagútban pedig a korálszigetek világát élvezhettük a víz alatt szárazon.
A CNN studio meglátogatására néhány nappal később, egy trópusi zivatar kellős közepén került sor. A cipőm még két nappal később is csurgott az élményfürdő következtében. A stúdió egy épület belsejében van, ami eredetileg szállodának és vidámparknak készült. A szálloda most is működik, a vidámpark helyét pedig a stúdiók foglalják el. Így azután csöppet sem csoda, hogy a látogatás úgy kezdődik, hogy egy mozgólépcsőn felmegyünk a nyolcadik emeletre, ahol egy földgömb belsejébe érkezünk. A hangsúly az egy szócskán van, állítólag amerika leghosszabb mozgólépcsőjén utaztunk. A stúdiók úgy vannak kialakítva, hogy kívülről a csoportok be tudjanak nézni az élő adásba anélkül, hogy zavarnák azt. Az egyik sztár hírbemondó ki is integetett nekünk. Mindenütt csúcstechnológiával dolgoznak, a kamerákat robotok mozgatják. Egyszerre hét kamera dolgozik, ebből választja ki a szerkesztő az éppen adásban lévő képet. Kipróbálhattuk a kék falat, ami az időjárás térképet helyettesíti és láthatatlanná teszi azt az embert, aki kék ruhát visel. Láttuk a hírgyűjtők és producerek munkahelyét, legalább százan dolgoznak a nap minden percében azon, hogy megtalálják a világ legfrissebb, legérdekesebb témáit. Maga a CNN is több különböző csatornát takar, otthon Pesten mi a CNN International-t nézzük, mostani otthonunkban pedig a CNN Breaking News a kedvencünk, de 4 vagy 5 másik CNN adás is elérhető. Nemrég indítottak spanyol nyelvű hírcsatornát is. Különösen tetszett, hogy a müsorvezetők előtt ott van a számítógépük, amelyen a facebook-jukra jönnek az üzenetek, és erre ők néha az élő adásban reagálnak, illetve ennek megfelelően alakítják a hangsúlyokat. Sohasem gondoltam, hogy a CNN nemcsak élő, hanem interaktív adást is jelent ma már. Szóval itt is jól szórakoztunk. Maga a város egy jellegtelen, 5 milliós lakosú tipikus déli vidéki város. Alig van felhőkarcsolója, rengeteg a kertes ház, park és összességében nagyon kellemes, élhető hely, ahol remekül éreztük magunkat.